Az arany története

Tudta, hogy:

Az arany, latinul Aurum, kémiai jele Au. Olvadáspontja 1064°C, forráspontja 2600°C. Nem befolyásolják külső hatások - nem rozsdásodik, ellenáll a savaknak, lúgoknak és sóknak. Csak méhpempőben és cianidkeverékekben oldódik. E tulajdonságai, könnyű feldolgozhatósága és elérhetősége miatt a múltban ez volt az első fém, amelyet az emberek bányászni és használni kezdtek.

Az arany fajsúlya 19,3 g/cm3. Egy kilogramm arany egy 3,75 cm-es kockába helyezhető.

Az arany megtalálható a kőzetekben, a vízben, a növényekben és az állatokban. Még az űrben is megtalálható - a holdporban. A tengerek és óceánok több millió tonna aranyat tartalmaznak.

Aranybányászat

A fennmaradt írásos dokumentumok szerint az arany bányászata körülbelül 6000 évvel ezelőtt kezdődött. Ma évente körülbelül 200 tonna aranyat dolgoznak fel. Ami az aranybányászatot illeti, Csehország határmenti és fontos bányászati helyszín, például az Otava, a Blanica, a Moldva és más folyókon is folyt a lavírozás.

Szaúd-Arábiában a hatalmas aranykincsek forrása az ophiri bányák voltak, ahonnan Salamon király állítólag aranyat importált a jeruzsálemi templom építéséhez.

Nem kevésbé híresek az egyiptomi sírok, ahol a legnagyobb kincset Tutanhamon fáraó sírjában találták - szobrocskáktól, ékszerektől és tróntól kezdve a koporsóig és a szarkofágig - mind aranyból készült.

Híres termékek

Ezen a ponton mindenképpen meg kell említeni a reneszánsz leghíresebb aranyművesét, Benvenutio Cellinit, aki a francia király számára készítette a híres sószórót. A slánka a tengert és a földet ábrázolja egy férfi és egy nő alakjában, a tenger a jobb kezében szigonyt, a balban pedig egy hajót tart, amely sószóróként szolgált. A földet - a nőt meztelenül ábrázolják, kezében bőségszaruval.

Nem feledkezhetünk meg Peter Carl Fabergé szentpétervári ékszerészről sem, aki arany húsvéti tojásokkal látta el az orosz császárnőt.

A létező talán legnagyobb aranytárgy egy japán szállodában talált fürdőkád. Körülbelül 150 kg-ot nyom, és egy titokzatos legenda övezi - ha egy beteg ember megfürdik benne, egészségesen fog kijönni, az egészségeseknek pedig meghosszabbítja az életét.

Aranymérleg

A mérlegek ősidők óta nagyon fontos eszközei ennek a csodálatos fémnek a mérlegelésének. Az egyik legrégebbi fennmaradt mérleg Egyiptomból származik, amikor is egyenlő szárú mérleget használtak, amelynek elvét jól ismerjük. Érdekes módon az egyiptomiak úgy hitték, hogy haláluk után Anubisz isten elé állnak majd, aki egy mérlegen megmérte a szívüket, majd eldöntötte, hogy megérdemlik-e a túlvilági életet.

Az egyenlő karú mérlegről fokozatosan áttértek az egyenlőtlen karú mérlegre, majd később a rugós mérlegre.

A 20. század elején a mérlegelésben elterjedt az elektronika, de a digitális mérlegek nagy fénykora csak az 1980-as években következett be. Ma a legelterjedtebbek közé tartoznak az úgynevezett nyúlásmérő mérlegek, amelyek a laboratóriumi mintáktól kezdve az aranyon át a több száz tonnás tárgyak méréséig mindent képesek egy mikrogramm pontossággal mérni.